Kálí - egy laikus szemével

A világtörténelem egyik legősibb civilizációja Indiáé, mitológiája pedig még ennél is távolabbi múltban ered. A hindu tudományt a hagyományok szellemében maga a történelem vajmi kevéssé érdekli, vannak korszakok, amelyek emlékét kizárólag a mitológia és a szentnek tartott hagyományok őrizték meg.
Az Indiában lezajló társadalmi és politikai változásokat csak e hagyományok tudósításai alapján érthetjük meg. Ez a mitológia azonban nagyban különbözik a többi nép mitológiájától – a nyugati világéitól legalábbis minden bizonnyal – abban, hogy minden társadalmi réteg kultúrájának napjainkig élő része. Évezredeken át folytonosan érkeztek a szubkontinensre a fejlettebb harci eszközökkel felszerelt hódítók, és – a XI. században megjelent mohamedánokat kivéve – beolvadtak az itt élő fejlettebb és ősibb kultúrával rendelkező népekbe, másrészt viszont ők is hatottak a legyőzöttekre. Így aztán szaporodtak az istenek és a hozzájuk kapcsolódó mítoszok. Az árja vagy a védikus istenek és az őshonos dravida istenségek egységbe olvadtak, és ebből formálódtak ki a hinduizmus gyökerei.

Ez az izgalmas és mai eszünkkel szinte felfoghatatlan időt átölelő kultúra engem is megérintett már korábban. A félév során természetesen rengeteg új, számomra ismeretlen, vagy éppenséggel eddig rosszul értelmezett fogalommal, tradícióval vagy istenséggel találkoztam. A hindu művészetről tartott előadáson sorra érkeztek a diák, és ezek közül a Kálí istennőt - és az ő harcát a démonok ellen – bemutató képnél legyökerezett az „agyam”. A miértre a választ az óta is keresem, még nem sikerült megtalálni. Lehet, hogy nem is szükséges mindig megtalálni. Az viszont biztos, hogy ettől kezdve nem telt el úgy nap, hogy ne foglalkoztam volna legalább öt percet Kálíval valamilyen formában, és bizony a legtöbb azóta megélt álmomban is feltűnik, ha csak egy-egy pillanatra is. Ez a munka egy folyamat kezdeti lépése, állapotrögzítés, reményeim szerint rövidesen sokkal mélyebb és hosszadalmasabb tanulmányozás, megértés után sikerül elmélyültebb tudást szereznem a témával kapcsolatban.

A kezdeti nagy lendület aztán hamar megtört, de nem a lelkesedés hiánya miatt. Újra meg kellett tapasztalnom, hogy nagyon nehéz – szinte lehetetlen – egyedül, hozzáértő segítség nélkül, magyarul vagy angolul megbízható és nem torzításokkal, félreértésekkel teletűzdelt forrásokat találni ebben a témában. Ezen írás nem törekszik tengernyi szakirodalom feldolgozására, tudományos igényű bemutatására. Célom inkább az vele, hogy bemutassam, mit tud kezdeni egy – a távol-keleti kultúrákhoz egyébként vonzódó, és egyes szegmenseiket már vizsgáló, de mégiscsak – laikus, a 21. század első évtizedének végén Kálí istennő szimbolikájával, szerepével, természetesen a korra jellemző lehetséges információforrások legnagyobb részének felhasználásával.

A hihetetlenül tág hindu panteonban körbenézve először talán Sivára kell pillantanunk, ha Kálíval akarunk ismerkedni. Siva az istenség férfi megtestesülése, párja, élettársa, nőnemű energiája Déví. Déví vagy Mahádéví (Nagy Istennő) a legösszetettebb és a leghatalmasabb az istennők közül. Mindkét tulajdonságát annak köszönheti, hogy két mitológiai szerep vegyül össze alakjában: a preárja idők nagy anyaistennője, ugyanakkor ő tölti be Siva élettársának magas rangját – ebben a szerepben Déví Siva „sakti”-ja, azaz nőnemű energiája, és természete férje szerepeinek sokféleségét tükrözi. Dévinek különböző szerepekben más-más neve van – Szatí, Párvatí, Durgá, Kálí – és a szerepeket nagyjából két nagy csoportra, szelíd és vad természetűekre lehet osztani. Déví szelíd alakjai közül az első Szatí, neve az özvegyégetés kapcsán merül fel legtöbbször, Siva első élettársa; valahol a távoli múltban mikor az isteneknek hadvezérre lett szükségük, Szatí Siva akaratából újjászületett, immár Párvatíként („a hegy lánya”), Siva második élettársa; Déví egyik félelmetes megjelenési formája általában Durgá, tíz kézzel és fegyverrel, tigrisháton ábrázolják, a démoni erők elleni küzdelemben kapott fontos szerepet Kálíhoz hasonlóan. Gyakran össze is mossák a két istenséget hasonlóan „félelmetes” ábrázolásuk miatt.

Még Durgánál is „félelmetesebb” Kálí, a fekete földanya; az ő tiszteletére bemutatott szertartások rituális gyilkosságokkal – egy időben emberáldozatokkal – is jártak. A nem európai források felhívják rá a figyelmet, hogy Kálí sosem kért, követelt állat- vagy emberáldozatot, ezeket az áldozatokat Kálí vér-szomjának csillapítására végezték, végzik. Egyébként az istennő szereti, ha vörös virágokat áldoznak neki (vér-jelkép), különösen a hibiszkuszt kedveli. A legjellemzőbb kép egy Kálí oltár esetében a rengeteg – főleg – vörös virág. Neve a szanszkrit Kal szóból ered, amely időt jelent, használatos az aki „az idő legyőzője” értelemben is (Érdekes mód a magyar források nagy része következetesen feketeként definiálja a név jelentését). Fekete, sötétkék a bőre, színe hasonlatos az égbolthoz, amely csakúgy, mint ő végtelen; szemöldöke fölött – Sivához hasonlóan – egy harmadik szemet visel. Tíz fejjel ábrázolt alakja Dasmukhi, a tíz fej az iránytű nyolc irányába, valamint le- és fölfelé tekint, figyel, ilyenkor kezeiből és lábaiból is tízet ábrázolnak, mind a tíz kezében különböző fegyverekkel. Ez a rengeteg fegyver jelképezi Kálí végtelen erejét, hatalmát, ezért őt a különösen gonosz és nagy erejű démonok ellen hívják segítségül. Hosszú haja mindig kibontva, szabadon lobog, jelképezve az istennő szabadságát mindenféle konvenciótól. Szájából kilóg a démonok és a gonosz erők vérétől csöpögő, piros nyelve. Ez jelképezi vér-szomját, fehér fogai pedig a tiszta, isteni tudását. Széles erőteljes mellkasa, mellei arra utalnak, hogy ő minden élő táplálója, fenntartója. Sivától elválaszthatatlan, mindig együtt járnak, és együtt ábrázolják őket. Kálí ereje, energiája a mozgatórugója Siva akaratának, gondolatainak, de ugyanígy Siva tudata nélkül Kálí sem tudna cselekedni. Az ábrázolásokon legtöbbször vízszintesen fekvő Siva-alakon vagy Siva és Szatí testén áll Kálí. Alap esetben, az ábrázolások nagy részén négy karja van: jobb felső karja a magasban, a félelem nélküliséget jelképezi, jobb alsó karja áldást oszt, bal felső karjában kardot tart, a bal alsó karjában pedig egy levágott fejet. Ha a bal lába néz előre, vagy előrébb ábrázolják másik lábánál, akkor ő Vama Kálí, az istennő pusztító, megsemmisítő alakja. Ha a jobb lábát ábrázolják így, akkor ő Dakshina Kálí, jóságos, kegyes alak. Teste csupasz, meztelen („digambari” ~ az űr, a semmi által fedett, betakart), mivel ő végtelen ezért „véges”, megfogható ruházat nem fedheti testét. Szoknyája emberi kezekből van fonva, ezek a kezek a cselekvést, a karmát jelképezik. Minden emberi cselekedet mozgatója Kálí, minden hozzá köthető, és egy életciklus végén minden lélek újra összefonódik vele, és a teremtés során a cselekedeteinek megfelelően alakul újjá az istennő ereje által. Nyaklánca ötven (néhány helyen ötvenkettő) koponyája a szanszkrit abc ötven betűjét jelképezi.

A hagyomány szerint Kálí az után vált vérszomjassá, hogy megölte Raktavíra démont, akinek Brahmá azt adományozta, hogy minden csepp vérből, amely a démon testéből hullik, ezer ugyanolyan démon váljon, mint maga Raktavíra. Így aztán Kálínak egyetlen lehetősége volt rá, hogy megölje: fel kellett kapnia, egy lándzsával átszúrnia, és a démon kiomló vérét az utolsó cseppig meg kellett innia.

Ha Kálí szabadjára engedte pusztító, vak szenvedélyét, semmi sem állhatta útját. Egy alkalommal magának Sivának kellett a Kálí által leöldökölt démonok közé vegyülnie, és el kellett tűrnie, hogy a győzelmi táncát járó istennő rátaposson, mert másképpen nem lehetett Kálit észretéríteni és a világot megmenteni attól, hogy minden összeomoljon. Ebben az értelemben házastársán is felülkerekedett. Dévi, a termékenység legyőzte Sivát, aki pedig kérlelhetetlen pusztítóként azonos az Idővel.

Kálí más szerepei még: Csandí, az indulatos, és Bhairaví a szörnyűséges – ennyiben Siva Bhairaví-szerepének a párja, mert ebben a szerepben Siva örömét leli a pusztításban. Kálí Bhairaví-megnyilvánulásának másik neve Csámundá.

Kálí - és különösen szimbolikája – talán az egyik leginkább félreértelmezet, félremagyarázott jelenség a hindu istenségek sorában. Természetesen a nyugati kultúrkör elsőre a vérre és a féktelen erőre, gyilkolásra kapja fel a fejét, ha lát egy ilyen ábrázolást, vagy esetleg olvas Kálíhoz kapcsolódó történetet. Bizony könnyen találkozhatunk olyan forrással, amely mélységesen romlottnak, gonosznak már-már sátáninak festi le az istennőt. És sajnos a szimbolika erre nagyszerű terepül szolgál, mivel elég néhány dolgot kihagyni vagy olyan jelentéssel felruházni, amely esetleg egyáltalán nem jellemző az adott dologra, és máris sikerül egyre sötétebb alakot kirajzolni. Ebben nem sokat segítenek az indiai filmművészet alkotásai sem, jó pár Kálíhoz kötődő filmrészlet megtekintése után bizony eléggé torz és az erőszakra kihegyezett képet kaphatunk Kálí istennőről. A másik komoly probléma, amellyel találkoztam, a különböző istenségek tulajdonságainak, ábrázolásának rendszeres összekeverése, összemosása. Ilyen például a már említett Durgá – Kálí összemosás, vagy az európai keresztény kultúrkörből adódó folyamatos szentháromság-keresés, isteni hármasságok kreálása. Sokszor érezhetően mindenáron a mi gondolkodási rendszerünkbe akarunk átültetni olyan dolgokat, amelyek teljesen más alapú és szerkezetű rendszerből származik.

Kálí anyaistennőként szerepel, és mint ilyen egyik legfontosabb feladata a gyermekeinek védelme, útjuk egyengetése. (Számunkra nehezen elfogadható, hogy ez néha az adott élőlény életének elvételével, és egy új életciklusának teremtésével, megkezdésével jár. Ezt sok helyütt úgy interpretálják, hogy Kálí bizony teljesen ártatlanok életét veszi el, minden ok nélkül gyilkol, így éli ki vad természetét). Az ő gyermeke pedig minden élő az univerzumban. Ezért Kálít különösen nagy tisztelet övezi, szinte végtelen hatalma és a mindenséget fenn- és mozgásban tartó ereje miatt. Az internet minden hátránya ellenére mára lehetővé teszi, hogy úgy legyünk tagjai különböző közösségeknek, hogy személyesen soha nem veszünk részt összejöveteleken, kizárólag az informatikai technológia segítségével érintkezünk a lelki vezetőnkkel és társainkkal. Ez természetesen nem a legszerencsésebb megoldás, de így annak is lehetősége van hozzáértőtől, például akár Indiából is információt, tanítást kapni, aki soha nem tehetné meg, hogy ilyen messzi tájakra eljusson. Különböző hindu közösségek internetes portáljait és azok fórumait böngészve számtalanszor találkoztam édesanyákkal, akik a mélységes tisztelet és a gyermekük védelme érdekében Kálíról nevezték el leányukat. Természetesen ugyanitt rengeteg virtuális felajánlás, hálaadás is olvasható, a legtöbben mindenképpen védelmező anyaként emlegetik az istennőt.

Mindezt kenszei írta! 

      

 (Első kép innen, második innen,  videó a juttyúbról, utolsó kép innen.)