"Jaj, jaj, megvadult a medvém..." dramatikus népszokásaink

Léteznek olyan népszokások, amiket a néprajzi kutatás a népi színjátszás keretein belül vizsgálja, és dramatikus népszokásoknak hívja. A kutatások szerint ezek az antik örökségből, az orientális elemeket is továbbhagyományozó keresztény ünnepi szertartásokból, s az egyes európai népek és népcsoportok kereszténység előtti szokásaiból ötvöződtek össze. 

Az özvegyégetés szokása Indiában IV. A szati menete

„A nő, aki esküt tett arra, hogy elégeti magát férje holtestével, fürdővel kezdi a szertartást; s miután felöltözött egy új, még soha nem használt ruhában, a papok befestik az arcát míniummal vagy vörös okker színnel,… bizonyára azért, hogy megrövidítse a babonák fogságába esett szerencsétlen áldozat fájdalmait. Ha ez megvan, a nő egyik kezébe örökzöld kusafüvet vesz, a másik kezébe pedig egy

A mindent átható erotika II. A középkori orgiavádak nyomában

Három középkori történettel kezdem, amik három különböző eretnek szekta orgiával egybekapcsolt szertartását festi le.

1022. Orleans: "El kell, hogy mondjam, hogyan is töltötték el a szóban forgó emberek mennyeinek nevezett vacsorájukat. Bizonyos éjszakákon összejönnek a (...)házban, lámpást fognak, és egy papírtekercsről addig olvassák litániaszerűen a démonok neveit, amíg az ördög valamiféle vadállat képében meg nem jelenik a körükben. Erre a látványra tüstént kioltják lámpásaikat, mindegyik megragadja a hozzá legközelebb álló asszonyt, és visszaél a lehetőséggel. A közösülést, történjen akár saját anyjukkal, lánytestvérükkel vagy valamilyen apácával, szent és kegyes cselekedetnek tartják, minden bűntudattól elrugaszkodva. 

Az özvegyégetés szokása Indiában III. A huszadik század

1947-ben, a függetlenné válás után, új fejezet kezdődött India életében. Az angolok távozása - a szabadság mellett - sok bajt és gondot hozott a felszínre. Alapvető társadalmi változások történtek az élet szinte minden területén. A házassági törvény engedélyezte a házasságot különböző kasztbéli-vallású felek között, kötelezővé tette a monogámiát, illetve bevezették a válás jogát.

A mindent átható erotika I. Erotika vagy pornográfia?

E rovat/sorozat célja is a magyar kultúra ismertetése, csak egy kicsit pikánsabb szemszögből. De nem csak a magyar kultúrában hagyományozódott erotikus (népi) művészi ábrázolásokra, szövegemlékekre fogok koncentrálni, hanem térben és időben ugrálva sok helyütt a nagyvilágban. Lesz szó középkori orgiavádakról, Mezopotámia erotikus lírájáról, fallikus szimbólumokról, a törzsi társadalmak folklórjában megjelenő szexualitásról,erotikáról, szó lesz a priaposzi költészet egyes darabjainak bemutatásáról, amik az obszcenitásnak azon a fokán állnak, amiket, ha nem vennénk alaposan vizsgálat alá, bizony kimerítenék a pornográfia fogalmát. No,de ez még semmi! Szó lesz majd az erotika-politika viszonyáról, a meztelenségről és sok minden egyébről. Így javarészt olyan kulturális elemek bemutatásáról fog szólni ez a sorozat, amik korábban a tabu kategóriájába tartoztak.

Néprajz és/vagy antropológia

"Néprajz? Ja, akkor te ilyen jó rajzkészséggel rendelkezel, ugye? Antropológia? Na, az meg mi? És amúgy is, mi a különbség a kettő között?" Tették már fel többször nekem a kérdést. Nos, ahhoz hogy érthető legyen a két tudomány - a rajzkészség mibenlétére utaló kérdésre csak a földrajznak nevezet tantárggyal válaszolnék...-, szóval, a két tudomány közötti különbség megértéséért - hely hiányában a teljesség igénye nélkül - egy röpke tudománytörténeti áttekintésre invitálom az érdeklődőket.

Az özvegyégetés szokása Indiában II. Tiltások

Az özvegyégetés szokását a gyarmati Indiában az angol hatóságok rendőrei igyekezték megakadályozni, bár tevékenységükhöz nem kaptak hivatalos támogatást. Ezt a temetkezési szokást erőszakos bűncselekménynek tekintették, amire a helyiek szitkozódással reagáltak. Az első törvényes tiltás 1798-ban történt, ez egy tiltó rendelet volt, ami viszont

Na, mitől is menő egy deszkás?

A néprajzi jelenkorkutatás egyik fő ága a tárgyhasználattal, a tárgy mint kultúrahordozó egységgel foglalkozik.Első hallásra furcsán hangozhat, hogy a megszokott témákon (paraszti kultúra, néptánc, népszokások, naptári ünnepek stb.) túl ma már a néprajztudomány a jelennel is foglalkozik. A néprajzi jelenkorkutatás célja az egyes jelenségek, esetünkben a tárgy különböző vetületeinek a vizsgálata. Például hogyan válik élővé egy tárgy a használat, így a használója által vagy a deszkán létrejövő különböző karcolások milyen értelmezéseket rejthetnek  a gördeszkázó fiatalok közösségében, szubkultúrájában.

. 

Cseh Tamás

Egy hangulat estére:

Az özvegyégetés szokása Indiában I. A vallási elvek

Ebben a rovatban egy olyan rítust fogok gorcsó alá venni, ami sok ember számára megrökönyödést vált ki. Ez nem más, mint az özvegyégetés szokása Indiában. Európai kultúrkörben szocializálódott embernek nehéz megérteni más kultúrák szokásait, főként, ha ilyen brutalitásról van szó. Annak járok utána, hogy az angolos átírással nevezett sati (özvegyégetés) miként alakult ki, milyen vallási elvek vagy esetleg családi -, anyagi érdekek húzódtak meg mögötte. A célom nem értékítéletet mondani, hanem az, hogy megértsük mi vezettet el ahhoz, hogy egy ilyen rítus kialakult. 

A téma hosszúsága miatt több részben fogom tárgyalni, a mostani a teljesség igénye nélkül a vallási elvek bemutatásáról szól.

Varanasi a holtak városa - videó

Így estefelé egy ínyencségre hívták fel a figyelmemet. A videót ma este adták le az MTV-n. Indiáról, azon belül is Varanasi városáról szól, ahová a hinduk egy része meghalni jár ...

Régi halotti szokások, hiedelmek és ma a halál, mint tabu

A mai nap a halottakról szól. A magyar néphit szerint ma a halottak miséznek a templomban és hazalátogatnak családjaikhoz, ezért az élők régi szokás szerint halottak napján nekik is megterítettek az asztalnál. A mai bejegyzés a magyar parasztság, cigányság és egy nem európai nép - a borneói dajakok - halálképéről, temetkezési szokásairól fog szólni, és a ma emberének halálhoz való hozzáállásáról.