Fordulj bóha! – Nem fordulok! – Meddig? – Míg XY meg nem csókol! A fonó

galgahévízi fonó 1936-ban

A fonó a női társasmunka legfontosabb alkalma volt. Az őszi behordástól többnyire a farsang végéig tartott.

A fonás kezdőnapja kötődhetett valamilyen jeles naphoz, például Galgamácsán Szent Mihály-napkor (szept. 29.), Nógrádsipeken az Imre-napi búcsú (nov. 5.) után kezdték. Sokfelé bizonyos munkák befejezéséhez kötötték, például a kukoricaszedés befejezéséhez. De Erdélyben, Bácskán csak decemberben kezdték a fonást.

Egy kis aktuál Felkerült a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára Juhéj!

Az ENSZ illetékes kormányközi bizottsága Bali szigeti ülésén magyar idő szerint pénteken reggel hozta meg a döntést. Eddig egyetlen magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt a listán; a magyar solymászat és a matyó örökség ezúttal nem került fel a listára, de jövőre újra indulhat.

Egyél, igyál jó sokat, itt a Márton nap!

Márton napján országszerte vigadalmakat, lakomákat rendeznek, hogy egész esztendőben bőven ehessünk, ihassunk. Mert bizony úgy tartja a mondás, „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”!  Régen úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget is isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát, ezért ezen a napon tipikus ételnek számít a libaleves és a libasült párolt káposztával, zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is: „A bornak szent Márton a bírája” azaz ilyenkor lehet végre megkóstolni inni a finom újbort (!) és ilyenkor dönti el az őszi időjárás, hogy milyen lesz az ez évi bor.

A mindent átható erotika I. Erotika vagy pornográfia?

E rovat/sorozat célja is a magyar kultúra ismertetése, csak egy kicsit pikánsabb szemszögből. De nem csak a magyar kultúrában hagyományozódott erotikus (népi) művészi ábrázolásokra, szövegemlékekre fogok koncentrálni, hanem térben és időben ugrálva sok helyütt a nagyvilágban. Lesz szó középkori orgiavádakról, Mezopotámia erotikus lírájáról, fallikus szimbólumokról, a törzsi társadalmak folklórjában megjelenő szexualitásról,erotikáról, szó lesz a priaposzi költészet egyes darabjainak bemutatásáról, amik az obszcenitásnak azon a fokán állnak, amiket, ha nem vennénk alaposan vizsgálat alá, bizony kimerítenék a pornográfia fogalmát. No,de ez még semmi! Szó lesz majd az erotika-politika viszonyáról, a meztelenségről és sok minden egyébről. Így javarészt olyan kulturális elemek bemutatásáról fog szólni ez a sorozat, amik korábban a tabu kategóriájába tartoztak.

Néprajz és/vagy antropológia

"Néprajz? Ja, akkor te ilyen jó rajzkészséggel rendelkezel, ugye? Antropológia? Na, az meg mi? És amúgy is, mi a különbség a kettő között?" Tették már fel többször nekem a kérdést. Nos, ahhoz hogy érthető legyen a két tudomány - a rajzkészség mibenlétére utaló kérdésre csak a földrajznak nevezet tantárggyal válaszolnék...-, szóval, a két tudomány közötti különbség megértéséért - hely hiányában a teljesség igénye nélkül - egy röpke tudománytörténeti áttekintésre invitálom az érdeklődőket.

Fotókiállítás megnyitóra fel!

KALOTASZEG REJTŐZKÖDŐ ARCAI 
Balogh Balázs és Fülemile Ágnes fotókiállítása

Kalotaszeg 2007 telén 
(rékanna képe)

Kiállításra fel!

KAURI ÉS NAGYÍTÓ - BÍRÓ LAJOS ÓCEÁNIAI ÉKSZEREI

címmel nyílt meg nem is olyan régen egy kamarakiállítás a Néprajzi Múzeumban.

Mindez január 29-ig csodálható meg, keddtől vasárnapig 10-18 óráig!

Na, mitől is menő egy deszkás?

A néprajzi jelenkorkutatás egyik fő ága a tárgyhasználattal, a tárgy mint kultúrahordozó egységgel foglalkozik.Első hallásra furcsán hangozhat, hogy a megszokott témákon (paraszti kultúra, néptánc, népszokások, naptári ünnepek stb.) túl ma már a néprajztudomány a jelennel is foglalkozik. A néprajzi jelenkorkutatás célja az egyes jelenségek, esetünkben a tárgy különböző vetületeinek a vizsgálata. Például hogyan válik élővé egy tárgy a használat, így a használója által vagy a deszkán létrejövő különböző karcolások milyen értelmezéseket rejthetnek  a gördeszkázó fiatalok közösségében, szubkultúrájában.

. 

Pályázatra fel!

ERDÉLY ARCAI FOTÓPÁLYÁZAT

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum „Erdély arcai” címmel fotópályázatot hirdet.

Küldd el erdélyi utad legkedvesebb fotóit és a hozzájuk tartozó rövid történetedet! Amatőr fotósok jelentkezését várják, olyan képpel lehet pályázni, ami az elmúlt 3 évben, Erdély területén készült. Hajrá!

Bözödújfalu 2007

A lidércCsibe megszületésének története

Ezek a kis csibék azért jöttek a világra, hogy olyan, a kultúrához köthető kérdéseket osszunk meg a Nagyérdeművel, amik a magyar néprajz és a kulturális antropológia kutatási eredményeit, témáit közérthető módon ismertetik. A célunk egyrészt azon érdeklődő emberek tájékoztatása, akik, akár tudományos szinten művelik a néprajz, kulturális antropológia tudományát, akár csak pusztán egyéni indíttatásból, érdeklődő szinten állnak a magyar mesevilág, a néphit, a természetfeletti lények, a népi gyermekjátékok, a magyar kaják, a jelenkorkutatás, a magyar ökofalvak, tájegységek vagy éppenséggel a világban meglévő különböző tabuk, szubkultúrák, hiedelmek, népi vallásosság, szokások stb. felé, azoknak ínyencségeket lophassunk a mindennapjaikba.