Fordulj bóha! – Nem fordulok! – Meddig? – Míg XY meg nem csókol! A fonó

galgahévízi fonó 1936-ban

A fonó a női társasmunka legfontosabb alkalma volt. Az őszi behordástól többnyire a farsang végéig tartott.

A fonás kezdőnapja kötődhetett valamilyen jeles naphoz, például Galgamácsán Szent Mihály-napkor (szept. 29.), Nógrádsipeken az Imre-napi búcsú (nov. 5.) után kezdték. Sokfelé bizonyos munkák befejezéséhez kötötték, például a kukoricaszedés befejezéséhez. De Erdélyben, Bácskán csak decemberben kezdték a fonást.

Ideje megtudni ki lesz a jövendőbelid, hisz itt van Katalin napja!

Katalin napjától kezdődik a téli ünnepkör, ami mezőgazdasági szempontból holt időnek számított számít, így november vége  a lakodalmak, disznóvágások ideje még az advent böjti időszaka előtt (mert hogy szokás volt advent idején is böjtölni) és a benti munkálatoké. (Ekkor került sor például a fonóra és a tollfosztásra.) A téli időszak a legsötétebb időszak az évben, a sötétség, hideg halotti jelleget kölcsönöz, így az élők közelebb érezték magukhoz

Egyél, igyál jó sokat, itt a Márton nap!

Márton napján országszerte vigadalmakat, lakomákat rendeznek, hogy egész esztendőben bőven ehessünk, ihassunk. Mert bizony úgy tartja a mondás, „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”!  Régen úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget is isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát, ezért ezen a napon tipikus ételnek számít a libaleves és a libasült párolt káposztával, zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is: „A bornak szent Márton a bírája” azaz ilyenkor lehet végre megkóstolni inni a finom újbort (!) és ilyenkor dönti el az őszi időjárás, hogy milyen lesz az ez évi bor.